Kisasszony napja

Három mű aranyban: Kolozsvári-Donkó Rebeka, Giotto, Kun Fruzsina - Kisboldogasszony 

Egy kis érdekességet hoztam neked mára .

Molnár V. Jóskabácsi néplélekkutató írását osztom meg veled.
Minden vallási nézőponttól függetlenül olvasd,
mint tudás,információ.

Boldogasszony a Magyarok,különösen a Magyar Nők anyja.

7 Boldogasszony ünnepet tartunk számon az évkörön.

Ebből az egyik,a Szeptemberhez kapcsolódó,Kisboldogasszony napja.

Szeptember 8. KISASSZONY napja

(Olykor kisboldogasszony. Szűz mária születésének emléknapja.)

Már a XI. században számontartott ünnep. Máriaradna nagy búcsújáró napja.

Az ünnep hajnalán hajdani búcsúsok a templom melletti magaslaton az ilyenkor különösen tiszta fénnyel kelő Napnak gyónták meg bűneiket.

A legenda elbeszélésében Szent Anna kedden szülte Máriát: "Ő vala ez világnak jövendő megvilásojtója és asszonya és tengörek csillaga".

A néphagyomány szerint már Mária születésénél megjelent Gábriel arkangyal:

"Arany bölcsőben tiszta hófehérben

Alszik Szűz Mária mennyei nagy fényben,

Szemeit lehunyja, kezeit kinyújtja,

Gábriel angyallal beszélget álmába."

Ezt az éneket és ennek változatait búcsújáró helyeinken Kisasszony éjszakáján énekelték.

Népünk hitében: "Mária hajnali szép csillag"; belőle támad az igazság napja, Krisztus, a mi Istenünk.

Teleki József arra int, hogy "legalább estéli és hajnali órákban, mikor a legfényesebb csillagot látjátok, elmélkedjetek Isten Szent Anyjának felséges méltóságáról".

Egy középkori legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben.

Tápén Kisasszonyra virrdóan "napköltét" várnak. Az Úrangyala koszorút imádkozzák.

Azt tartják, akinek "érdeme van rá", a fölkelő napban meglátja Máriát; aki Napba öltözött asszony; rózsaeső vagy bölcső alakjában jelenik meg.

A Szeged környékiek a Marost "Radnai víznek" nevezik.

A századfordulón az idősebb asszonyok pünkösdkor és Kisasszony napjának hajnalán megfürödtek a Maros tiszai torkolatánál a radnai vízben.

A somlóvidékiek szerint, aki ilyenkor átvirrasztja az éjszakát, meglátja a Napban Máriát.

A Sághegyen várták a Máriát hozó Napot a városmiskeiek. Szentsimon, Hagony, Gyöngyöspata, Nagykáta, Városdomb népe hegytetőre, illetve szabadba ment, hogy meglássa a fölkelő Napban Máriát.

A Nap játszadozva, táncolva kel föl, örül Máriának - tartják a mezőkövesdiek.

Boldogasszonyban, Andocson, Vodicán, Pócson, Csatkán hajnali három órakkor körmenet vonul a falun végig; amikor földereng, letérdelnek és elimátkozzák az Úrangyalát.

Máriát Isten áldott szántóföldjének tartják, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjad.

Kisasszony napja ősi "pogány" őszkezdő nap, asszonyi dolog-, főleg fonástiltó.

Még a fecskék sem indulnak útnak e napon, olyan nagy ünnep.

A dióverés napja; a dió a halált és a szüzességet idézte meg a régiségben.

Vetőnap ősziekre.

A templomban régen fűzfát, szénát, kukoricaszárat szenteltek - orvosságul a tehénbetegségek ellen.

Balatonvidéken és Göcsejben, a vetőmagot napjára virradó éjszakán, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy az Úristen szentelése érje.

Zagyvarékáson azt tartották, hogy a búzát "kétasszonynap" között is ki kell szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essék bele a zsizsik.

Csodás őszi napokat kívánok szeretettel <3

Ildi